Kamaszkor vagy komiszkor? – 2. rész
Most pedig folytatjuk a sort a serdülőkori problematikus pszichés megnyilvánulásokkal.
M. Laufer pszichológus több vészjelet is felfedezett, melyekre érdemes odafigyelnünk:
1. Kisgyerekes viselkedés - gyermekkori attitűdökhöz (értékelő viszonyulás) ragaszkodik, nem akar felnőni, felnőtt szerepet vállalni.
2. Túl felnőttes viselkedés - merev, túlkontrollált viselkedésben nyilvánul meg; nem meri megélni saját igazi gondolatait, érzéseit.
3. Kortárskapcsolatok elégtelensége - nincsenek barátai, magányos, visszahúzódó.
4. Túlzott kötődés a szülőkhöz - még mindig a szülők a legfontosabbak, de rejtetten a szülők sem hagyják felnőni, akadályozzák a leválási folyamatot.
5. Érzelmetlenség, közömbösség - nem tudja megélni, kifejezni érzéseit, aktívan kerüli, hogy magáról visszajelzést kapjon, ami az énképét formálná.
6. Problematikus jövőre irányultság -nincs célja, jövőképe, szorong, ha az elkövetkezendőkre gondol, aggódik saját fejlődésével kapcsolatban vagy irreális tervei vannak.
7. Vonatkoztatások megjelenése, képzelet és valóság bizonytalanul különül el - túlságosan érzékeny a kritikára, gyanakvás jellemzi, bizalmatlan, túlzottan énvonatkoztatású.
8. Bénító, félelemkeltő gondolatok, fantáziák - úgy érzi, hogy semmire sem képes, nem tud teljesíteni, alkalmatlannak érzi magát.
9. Cselekedetek, gondolatok idegenné válása - mintha nem ő irányítaná magát, akarattól függetlennek éli meg tetteit. Ez már komoly pszichés betegség előjele lehet!
Az utóbbi 3 esetre jelentősen figyeljünk, ugyanis már súlyosabb küzdelmet, problémákat jelezhet, melyek szakember segítségét igénylik!
Most térjünk rá arra, hogy milyen egyéb krízisek fordulhatnak elő tinédzserkorban.
1. Teljesítménykrízis
= Az addig megszokott teljesítmény, eredmények hirtelen leromlanak, a teljesítéssel való kapcsolat megváltozik. (iskoláskorban minden pszichés esemény tükröződik osztályzatban)
Okai lehetnek:
- rejtett dac valamelyik szülővel - direkt nem elégíti ki a szülő ambícióját
- félelem az azonosítástól a sikeres szülővel, ha az számára más okból nem elfogadható
- ellenállás a túl teljesítménycentrikus családi milliőnek
- túl alacsony réteghelyzetű szülők gyermeke visszariad, hogy felülmúlja szüleit
- önértékelési zavar, szerepdilemma, identitásválság
- vonatkoztatási csoport eltérő értékei
2. Autoritáskrízis
= Mindenfajta tekintély elleni lázadás - tárgya lehet: szülő, pedagógus, de minden felnőtt is
(Bizonyos szintű normál lázadás hozzátartozik az identitás kialakításához, megerősödéséhez.)
Megnyilvánulásai:
- öltözködés szokatlan, rendetlen
- teljesítményproblémák, elhanyagolt tanulás
- viselkedésproblémák, szabályszegések- szökés. csavargás
- társadalmi értékek elutasítása
- beilleszkedési problémák
- szélsőséges csoporthoz vonzódás, drogfogyasztás, alkohol
Háttérben állhat:
- család szétesett (nyíltan vagy rejtetten), zaklatott
- túlkontrolláló, merev milliő, a szülők ráerőszakolják akaratukat
- brutális szülő, negatív azonosulási minták
- túl szoros, "fogva tartó" környezet
- érzelmi elhanyagoltság
3. Szociális gátlás, beilleszkedési zavar
= Nagyobb társaság, közösség előtt nem mer megszólalni, nehezen nyilvánul meg. A szociális fóbia enyhe megnyilvánulása életkori sajátosság is lehet.
Csoporthelyzetben, szégyenlősség, önértékelési problémák + szorongás, gátlás, vegetatív tünetek kísérik a szereplést.
Hatása eredményezhet:
- visszahúzódást, kortárscsoportban rossz pozíciót, izolálódást (elszigetelődést)
- párkapcsolati zavarokat, kudarcot
- önértékelési problémákat
4. Identitáskrízis
= Az énazonosság sérült mind a vágyott és megvalósult szerepeket, mind a szexuális szerepet, sikert, mind a kortársak közti helyzetet illetően.
Alapja: szülővel való azonosítástól, felnőtt szerep vállalásától való félelem + szexuális identitás zavarai.
Jövő 3. alkalommal a serdülőknek való segítés főbb szempontjairól lesz, szó, hogy mit tudunk tenni a kamasz gyermekünkért, hogyan támogassuk őt.
Husvéti Noémi